Miért lett a kender illegális?

Jó kérdés. Hogy megtudjuk miért lett a kender, a világ leghasznosabb

növénye illegális, meg kell értenünk miért lett maga a marijuana, vagyis a drog illegális. Ehhez vissza kell mennünk a századfordulóra és beszélnünk kell kicsit két másik drogról, az ópiumról és a kokainról.

Az ópium egy nagyon addiktív drog, bár a mai viszonyokhoz képest relatív ártalmatlan. Eredetileg Kínában terjedt el használata. Amikor a kínaiak elkezdtek az USA-ba bevándorolni, az ópiumot is magukkal vitték. A kínai munkások az ópium segítségével transz-szerû állapotba kerültek, ami segített nekik elvégezni az unalmas, monoton munkákat amit végeztek. Segített a fájdalom és kimerültség csillapításában is. Az ópium segítségével a kínaiak hosszú órákig húzták az igát az ipari forradalom idején a gyárakban. Ebben az idõben nem voltak túlfizetve a munkások, és az egyetlen megélhetésüket az jelentette hogy annyit dolgoztak amennyire csak ember képes lehet.

Mivel a kínaiak ilyen jó melósok voltak, könnyen jutottak munkához és a gyárakban nagy arányban alkalmazták õket. Már a nagy gazdasági világválság elõtt is amikor még nem voltak milliók munka nélkül, a fehér munkásosztály meggyûlölte ezért a kínaiakat. Sikerült is kidolgozniuk egy tervet, amivel kényszeríteni tudták a kínaiakait az ország elhagyására, de legalábbis megakadályozták hogy még többen áramoljanak be az országba. Ezt a rasszizmus szításával tudták elérni, amihez nagy segítség volt az ópiummal kapcsolatos rejtélyes praktikák elõtérbe helyezése.

A kokainnal szintén ez volt a helyzet, csak itt nem a kínaiak ellen szólt a történet hanem a négerek ellen. A kokain bár nem volt hasznukra a munkahelyeken, de a kínaiak ellen bevált stratégia olyan hasznosnak bizonyult hogy ez esetben is mûködött az elv. A rasszista nézetek itt még erõsebbeknek bizonyultak és a propaganda végül már arra irányult hogy a fekete közösségeket ellenõrzés alá tudják vonni. Cikkek jelentek meg brutális gyilkosságokról amiket kokain hatása alatt négerek követtek el. A feketéket vadembereknek festették le, irányithatatlan szörnyetegekként amikor kokain hatása alatt vannak, azt állitották, egy kokain hatása alatt álló néger 4-5 rendõrrel is elbánik.Ezekre a rasszista érzésekre alapozva egy erõteljes politikai lobby hamar betiltotta az ópiumot és a kokaint.

Eztuán következett a marihuana. A mexikói katonák akik a háború alatt a spanyolokkal amerika ellen harcoltak, már marihuanát szívtak. Ezt bizonyitja a 'la cucaracha' c. dal eredetije is, amely egy mexikói katonáról szól aki marihuana nélkül nem hajlandó menetelni.

Miután a háború véget ért a mexikóiak elkezdtek a délkeleti államokba vándorolni. Ekkor relativ kevés faji probléma volt a fehérek és mexikóiak között. Sok munkahely volt a mezõgazdaságban és iparban, a mexikóiak pedig hajlandóak voltak olcsón dolgozni. A válság után azonban ahogy megszûntek a munkahelyek, a mexikóiak hirtelen terhessé váltak. A politikusok be akartak vágódni a fehér munkásosztálynál, ezért kitalálták, hogy a mexikóiak felelõsek egy erõszakos bûnözési hullámért. A rendõrségi statisztikák persze ezt nem igazolták. És természetesen a marihuanat kiáltották ki bûnösnek ezért. Nemsokára be is tiltották a legtöbb államban.

FIGYELEM!!! ITT KEZDÕDIK A DOLOG LÉNYEGE.

A fentieket egy idõre tegyük félre, mivel ebben a szövevényes történetben sokkal nagyobb érdekek is közrejátszottak mint a fehér munkások jóléte.

A nagy gazdasági világválság elõtt volt ugye egy népszerû mozgalom. Mégpedig az alkoholtilalom. Ennek ötlete az elsõ telepesek leszármazottaitól, a puritánoktól (ez egy vallási csoport volt) származott. Mivel az alkohol a világ legnépszerûbb kábítószere, egyértelmû hogy az alkohol betiltása hatalmas feketepiacot teremtett, ahol az alkohol rendkívül magas áron forgott a csempészek, kereskedõk és mindenféle bûnözõk keze között. A bûnözés elképesztõ méreteket öltött, a bûnözõk öldösték egymást a piacért. A szervezett bûnözés intézménnyé vált,a sör és bor helyébe a könnybben csempészhetõ tömény szesz lépett.

A bûnözési hullám leküzdésére hatalmas rendõri erõket kellett felépíteni. A tilalom végéig a rendõrség létszáma rohamosan nõtt, mígnem a kormány belátta hogy az egyetlen módja a helyzet megoldásának hogy megszûntetik a tilalmat. Az alkoholtilalom alatt az Egyesült Államok kormánya akaratlanul a felfegyverzett bandák kezére játszotta a szeszgyártást és -kereskedelmet. Még ma is sok helyen a maffia ellenõrzése alatt van a szeszesital kereskedelme. A tilalom megszüntetése után a kormány nem tudott mást felmutatni mint a politikai válság korszakát és egy rakás munkanélküli rendõrt.

A tilalom alatt rendõrnek lenni jó volt. Elég szép fizetést kaptak, tisztelték õket, részben törvény fölött álltak, hozzájutottak némi kenõpénzhez is. Sok zsernyák nem akart szakitani ezzel az élettel a tilalom megszûnése után sem. Hogy hogy nem, ebben az idõben újult meg a Narkotikumokkal és Veszélyes Drogokkal foglalkozó Szövetségi Hivatal (Federal Bureau of Narcotics and Dangerous Drugs). Az élére egy Harry J. Anslinger nevû 'urat' neveztek ki.(Véletlenül Andrew Mellon nevezte õt ki, aki a rokona volt)És egyben a Secretary of the United States Treasury.

Anslinger fáradhatatlanul nyalta a seggeket támogatásért, hogy minél több drogok után szimatoló fakabátot tudjon felvenni. Miután visszavonult, egyszer úgy nyilatkozott, hogy a FBNDD olyan hely volt ahol egyes emberek jogosítványt kaphattak a lopásra és nemi erõszakra.

Az FBNDD a mai DEA (Drug Enforcement Agency) elõdje volt, õk a felelõsek az ópium, kokain és heroin ellen bevezetett szövetségi törvényekért. Anslinger egyik legnagyobb eredménye az egységes drogtörvény minden állam által történõ elfogadtatása lett. Gyakran részt vett tanár-szülõ találkozókon ahol rémísztgette az embereket a marihuana káros hatásairól. Utálta a jazz zenét és a fekete zenészeket, álma volt hogy egyszer mindet összegyûjteti és egy nagy mocsárba tereli õket.

2) Rendben. De mi köze ennek a kenderhez?

Most már tudjuk, hogy az ópium azért lett illegális hogy a kínaiak kitakarodjanak az Államokból. A kokain a négerek ellen lett betiltva, a marihuana a mexikóiak ellen vált nemkívánatossá. Ezek a törvények fõleg a rasszizmusnak köszönhetõen jöhettek létre. Ugyanakkor, az alkoholtilalom egy rakás munkanélküli rendõrt hagyott az USA-ra, akik most alkalmazhatók voltak a drog elleni küzdelemben. Be kellett adni a népnek hogy mekkora szükség van rájuk, ezért kitaláltak egy csomó rémtörténetet a drogok káros hatásairól. Mindezek megteremtették a talajt a marihuanát sújtó tiltó jellegû adó törvénybe iktatásához. Ez ölte meg a kenderipart 1937-ben, mivel a kender-business ezzel az adóval ellehetetlenítõdött.

Az 1937-es Marihuana adó elõtt Kentucky állam volt a relatív nagy amerikai kenderipar központja. Ruhákat és hajókötelet gyártottak, az ipar növekedhetett volna szépen, de a kendernek volt egy nagy hátránya: a feldolgozása nagyon sok idõt vett igénybe. Egy kézi hajtású géppel bontották le a szálakat a növényrõl, a gép mûködtetése igen nagy erõt vett igénybe. Az 1930-as évekig nem terjedtek el a gépi meghajtású feldolgozómasinák.

Abban az idõben a papír elõállítása a fából egy nagyon drága módszerrel,történt. Ma már olcsóbb módszer van erre. Akkoriban amikor feltûntek a kender feldolgozására alkalmas gépek, rájöttek arra hogy a kenderfeldolgozás során keletkezõ melléktermék egy része felhasználható papír és mûanyaggyártásra. A papírgyártásban a fát helyettesíthették vele, egyes vélemények szerint Amerika legelterjedtebb haszonnövénye lehetett volna. 2 hónappal az adó bevezetése után címlapon hozta a Popular Mechanics nevû magazin a kender hasznosságáról szóló cikket, mivel a nyomdába kerüléskor még elképzelhetetlen volt egy ilyen adó megszületése.

3) Miért nem lehetett csak a marihuanat betiltani, miért kellett az ipari kendertõl is megszabadulni?

Ez még nem minden. A papír mai elõállítását akkoriban fejlesztették ki a Dupont Chemicals kutatói, ez egy sokmillió dolláros üzlet része volt ami Dupont valamint egy fakitermelõ cég és lapkiadó hálózat tulajdonosa, William Randolph Hearst számára hatalmas haszonnal kecsegtetett. Olcsó papírforráshoz jutott és hatalmas sajtóbirodalmat építehetett ki magának. Tudta hogy ezzel az új papíralapanyaggal kisöpörhette versenytársait a piacról. A kender alapú papír veszélyeztette tervét, és az adótörvény segítségével megszabadult tõle.

A nagy gazdasági érdekek meglovagolták a nép rasszista érzelmeit, a drogellenes retorikát és ezek segítségével szétrombolták a kenderalapú termékek szabad piacát.

Az 1930-as évekig a fakitermelõ cégek és néhány vasútvonal kellett ehhez az üzlethez. Dupont egész üzletét egy bakár fedezte, akinek a neve Andrew Mellon. Igen, jól emlékeztek, ugyanaz az Andrew Mellon aki kinevezte az unokaöccsét az FBNDD élére 1931-ben. A Marihuanara kiszabott adó törvénybe iktatása is furcsa körülmények közözz zajlott. Aki a tervezet ellen tiltakozozz volna, annak ideje sem volt megismernie azt. Az Amerikai Orvosi Szövetség két nappal a törvénybeiktatás elõtt hallott a tervezetrõl, és egy képviselõt küldött aki az orvosi célú cannabis tartalmú szerek betiltása ellen tiltakozott, de hiába. A törvényjavaslatot elfogadták, fõleg Harry J. Anslinger FBNDD fõseggfej nyomására.

Az amerikaiak nem igazán tiltakoztak a törvény ellen, mivel jószerével fogalmuk sem volt róla hogy a kender és a marihuana egy és ugyanaz. Ezt a két szó tudatos keverésével érték el. A marijuana ugyanis a kender mexikói neve.

Az 1970es években az amerikai középiskolák tankönyveivõl egyszerûen kitörölték a kender szót. Ennyit a szabad véleménynyilvánításról. Amikor Jack Herer, a világ legnagyobb kenderbarát aktivistája megkérdezte a Smithsonian múzeum egy kurátorától, miért kellett törölni ezt a szót a kiállításaikról, ezt a választ kapta: 'A gyerekeknek nem kell többé tudniuk a kenderrõl, összezavarja õket.' Herer készített egy filmet arról is, hogyan hágta át az Egyesült Államok kormánya az adótörvényt a II. világháború alatt amikor nagy szükség volt kenderre és hatalmas földeken termesztették Kentuckyban és Kaliforniában. A film címe ''Hemp for Victory''. Bravo Jack!

4) A tanulság

Jó lenne észrevenni, hogy a törvények nem feltétlenül azt jelentik ami a papírra le van írva. Az Egyesült Államokban sok törvény van ami valami mögöttes szándékkal lett meghozva. A drogtörvény is ilyen. Bár állítólag a valóban veszélyes bûnözõk, maffiavezérek, drogkereskedõk ellen hozták meg õket, mégis az alkalmi fogyasztók és a kispályás drogdílerek ellen alkalmazzák ezeket.

Valójában a legtöbb törvényt soha nem alkalmazzák az igazi bûnözõk ellen. (Lásd a nyomorékká lõtt lúzert aki megpróbálta ellopni OV feleségétõl a kocsit, kapott 9 évet, a Tasnádi meg nem kap majd lófaszt se, nem is beszélve Császár Elõdrõl meg a többi féregrõl)

Ha ez téged is felháborít, jobban teszed ha nagyobb figyelmet fordítasz arra mi folyik a törvényhozásunkban.